Kémiai elem Tartalomjegyzék Az elemek szisztematikus elnevezése Kapcsolódó szócikkek Jegyzetek További információk Navigációs menüellenőrizveKémiai elemek listája rendszámukkal, vegyjelükkel, nevük eredetével és természeti előfordulásukkalA magyar kémiai szaknyelv kialakulásaWorldCatsh850228974009874-6
Kémiai elemek
kémiaiAtommagjukbanprotontrendszámúatomfajtákbólszénaranyoxigénradioaktívperiódusos rendszerbenJöns Jakob BerzeliusIUPACkáliumnitrogénoxigénkalciummangántechnéciumununenniumunbiniliumvegyjeletIUPACizotópokhidrogénnekpróciumdeutériumtríciumvegyértékelektronegativitáselektronkonfigurációelektronaffinitásionizációs energiaatomtömegnemfémekrefélfémekrefémekrecsillagokbanmagfúzióaranyatalkímiavegyületekionjaibólatomjaibólkonyhasóvízmészkőmetán
Kémiai elem
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
A kémiai elemek kémiailag tovább már nem bontható, egyszerű anyagok (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Atommagjukban azonos számú protont tartalmaznak, tehát azonos rendszámú atomfajtákból felépülő tiszta kémiai anyagok.[1]
Példák elemekre: szén, arany, oxigén.
Jelenleg 118 különböző kémiai elemet ismerünk, közülük a Földön 94 található meg a természetben; ezeket természetes kémiai elemeknek hívjuk. A többit mesterséges úton állították elő, ezek a mesterséges kémiai elemek.
Az elemek száma, a hipotetikus radioaktív elemekkel együtt, jelentősen nagyobb lehet, bár az atommag és a külső elektronhéjak stabilitása ennek felső határt szabhat.[2]
A kémiai elemek a periódusos rendszerben vannak rendszerezve.
Rendszám: A kémiai elemek rendszáma megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával. Így egyértelműen meghatározza a kémiai elem minőségét. A rendszám a vegyjel fölött található.[2]
Vegyjel: A modern kémiai jelrendszer, melyet Jöns Jakob Berzelius svéd vegyész fejlesztett ki. A vegyjel általában egy vagy két betűből áll, de az újonnan felfedezett elemeket 3 betűs ideiglenes vegyjellel jelölik, amit később neveznek el a IUPAC döntése alapján állandó néven. Egy betűből álló vegyjel például a K (kálium), N (nitrogén), O (oxigén), stb., két betűből áll például a Ca (kalcium), Mn (mangán), Tc (technécium), három betűből például az Uue (ununennium), vagy az Ubn (unbinilium). A vegyjelet mindig nagybetűvel kezdjük, de a következő karakterek, ha vannak, mindig kisbetűk. Noha az elemek nevei nyelvenként eltérhetnek, a vegyjelek nemzetközileg ismertek és azonosak, a IUPAC szabályai szerint.
Az azonos protonszámú, de különböző neutronszámú atomok az izotópok. A protonszám és a neutronszám összege adja az izotóp tömegszámát. A legtöbb kémiai elem izotópok elegye, ezeket "keverékelemek"-nek nevezzük.
A hidrogénnek például három izotópja van: a könnyűhidrogén (prócium): 1H, a nehézhidrogén (deutérium): 2H és a radioaktív, szupernehéz hidrogén (trícium): 3H.
Húsz olyan természetes kémiai elem létezik, amely csak egyetlen izotópból áll. Ezek az ún. tiszta elemek. Ide tartoznak: Be, F, Na, Al, P, Sc, Mn, Co, As, Y, Nb, Rh, I, Cs, Pr, Tb, Ho, Tm, Au, Bi. Érdekes, hogy ezek páratlan rendszámúak és tömegszámúak. Kivétel a Be.
A kémiai elemek fontos jellemzői a vegyérték, elektronegativitás, elektronkonfiguráció, elektronaffinitás, ionizációs energia, atomtömeg st.
Kémiai jellemük alapján a kémiai elemek feloszthatók nemfémekre (17), félfémekre (8) és fémekre. A kémiai elemek atomjai a csillagokban keletkeznek (magfúzió), és egyik elem sem alakítható át kémiai úton egy másik elemmé. Így például nem készíthetünk aranyat valamelyik másik elemből (pl. fémből), ahogyan azt az alkímia művelői gondolták. A vegyületek többféle kémiai elem ionjaiból, atomjaiból épülnek fel. Például a konyhasó: NaCl, víz: H2O, mészkő: CaCO3, metán: CH4 .
Tartalomjegyzék
1 Az elemek szisztematikus elnevezése
2 Kapcsolódó szócikkek
3 Jegyzetek
4 További információk
Az elemek szisztematikus elnevezése
| szám | név | jel |
|---|---|---|
| 0 | nil | n |
| 1 | un | u |
| 2 | bi | b |
| 3 | tri | t |
| 4 | kvad | q* |
| 5 | pent | p |
| 6 | hex | h |
| 7 | szept | s |
| 8 | okt | o |
| 9 | enn | e |
| *A q jel a latin quad rövidítése | ||
Bár a rendszám segítségével tetszőleges elemet jelölhetünk (például 120 rendszámú elem), az újonnan felfedezett vagy még fel nem fedezett kémiai elemekre történő hivatkozások megkönnyítésére a IUPAC kidolgozta az elemek szisztematikus elnevezési rendszerét.[3] A nevet közvetlenül az elem rendszámából származtatjuk, a táblázatban szereplő számnévi gyököket használva (zárójelben a szám vegyjelben használt betűjele található). A számnévi gyökök egy része görög, más része latin eredetű, hogy ne legyenek köztük olyanok, amelyek egyforma betűvel kezdődnek. Az elem nevét úgy kapjuk, hogy a rendszám számjegyeinek sorrendjében összeolvassuk a szógyököket, és -ium végződést teszünk hozzá. Az egyszerűsítés és a jobb hangzás érdekében két kiegészítő szabály van:
- ha az -ium előtt i betű van, akkor azt elhagyjuk (-bium és -trium, nem *-biium és *-triium)
- ha enn után nil következik, akkor az egyik n betű kiesik (-ennil- és nem *-ennnil-)
A vegyjel a nevet alkotó szógyökök jeléből áll, melyeket a gyökök sorrendjében állítunk össze. A vegyjel első betűje nagybetű.
Példák:
| 119-es elem: 123-as elem: 137-es elem: | un + un + enn + ium = un + bi + tr + ium = un + tri + szept + ium = | ununennium (Uue) unbitrium (Ubt) untriszeptium (Uts) |
- Megjegyzés: A fenti példák feltételezett elemek, 2016-ban a legmagasabb rendszámú felfedezett elem a 118-as.
A szisztematikus nevet csak addig lehet használni, amíg a IUPAC el nem fogadja a kémiai elem végleges nevét.
Kapcsolódó szócikkek
- Izotóp
- Periódusos rendszer
- Kémiai elemek listája
- Kémiai elemek felfedezési dátum szerinti listája
- Kémiai elemek nevének etimológiája
- Transzurán elemek
Jegyzetek
↑ IUPAC. Compendium of Chemical Terminology, 2nd ed. (the "Gold Book") XML online corrected version: http://goldbook.iupac.org/C01022.html
↑ ab http://webelements.com/
↑ IR-3.1.1 Az új elemek szisztematikus nevezéktana és vegyjele, Szervetlen kémiai nevezéktan (A IUPAC 2005. évi szabályai). Budapest: Akadémiai kiadó, 51–52. o. (2008). ISBN 978-963-05-8559-0
További információk
- Kémiai elemek listája rendszámukkal, vegyjelükkel, nevük eredetével és természeti előfordulásukkal
A magyar kémiai szaknyelv kialakulása (A cikk végén lista található a kémiai elemek régi magyar elnevezéseiről is)- [1]
- Kémiai kislexikon, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1980
|
Kémiaportál Kategória:
- Kémiai elemek
(window.RLQ=window.RLQ||[]).push(function()mw.config.set("wgPageParseReport":"limitreport":"cputime":"0.120","walltime":"0.169","ppvisitednodes":"value":694,"limit":1000000,"ppgeneratednodes":"value":0,"limit":1500000,"postexpandincludesize":"value":7477,"limit":2097152,"templateargumentsize":"value":748,"limit":2097152,"expansiondepth":"value":9,"limit":40,"expensivefunctioncount":"value":1,"limit":500,"unstrip-depth":"value":0,"limit":20,"unstrip-size":"value":2162,"limit":5000000,"entityaccesscount":"value":1,"limit":400,"timingprofile":["100.00% 117.879 1 -total"," 45.89% 54.095 1 Sablon:Nemzetközi_katalógusok"," 23.69% 27.929 1 Sablon:Jegyzetek"," 21.40% 25.221 2 Sablon:References"," 14.82% 17.475 1 Sablon:Portál"," 14.47% 17.060 3 Sablon:Chem"," 9.37% 11.050 1 Sablon:Cite_book"," 7.23% 8.517 3 Sablon:Chem/initial0A"," 4.51% 5.312 3 Sablon:Chem/1"," 3.25% 3.836 6 Sablon:Chem/type"],"scribunto":"limitreport-timeusage":"value":"0.031","limit":"10.000","limitreport-memusage":"value":940026,"limit":52428800,"cachereport":"origin":"mw1240","timestamp":"20190330094328","ttl":2592000,"transientcontent":false);mw.config.set("wgBackendResponseTime":144,"wgHostname":"mw1274"););
